Gyakori problémák pajzsmirigy ultrahang-vizsgálat leletezésekor - II.

Nem írjuk le (vagy nem is figyelünk) az alapszerkezet eltérésére

A pajzsmirigyrendelésen megjelenő betegek legnagyobb csoportját az autoimmun thyreoiditises ill. az ennek következményeként kialakult alulműködő emberek teszik ki. Ezen betegek pajzsmirigyének szinte kivétel nélkül echoszegényebb az alapszerkezete. Gyakorlati jelentősége van, ha egy még euthyreoid állapotú betegnél ezt az alapszerkezeti echoszegénységet nem vesszük észre, nem írjuk le. Ilyen esetben tévesen azt a véleményt adjuk, hogy a pajzsmirigyük egészséges, miközben egy több tíz százalék (40-60%) valószínűséggel kialakuló, s éppen az időbeni felismerést illetően nehézséget okozó betegségre, az alulműködésre van hajlamuk. Különösen problémás, ha még gyermekvállalás előtt álló nőnél végzett UH vizsgálatnál nézzük ezt el. Ha ugyanis ilyen nőnél a gyermekvállalás időszakában kialakul egy enyhe alulműködés, az nem egyszer egyetlen (első) tünetként vetélést okoz.

Nem adjuk meg a leleten a lebenyek pontos méretét

Két esetben ez a legfontosabb adat. Multinoduláris golyva esetén alapvetően a göbös pajzsmirigylebenyek térfogata szabja meg, hogy szükség van-e, szükség lesz-e műtétre. Ráadásul ezt az adatot egzakt módon kizárólag az ultrahang-vizsgálat képes megadni. Nagyon fontos lenne tudni, hogy egy régóta fennálló göbös pajzsmirigylebeny növekedett-e. Ég és föld a különbség, ha egy öt évvel korábbi leleten azt írták "megnagyobbodott" (teljesen használhatatlan lelet) vagy azt, hogy 30x22x58 mm (tökéletesen használható). Utóbbi esetben ugyanis meg tudjuk ítélni, hogy növekedett-e a pajzsmirigy vagy sem.

Nem adjuk meg a göbök harmadik átmérőjét

Technikai értelemben a nehezebb a hosszmetszet vizsgálata. Valamivel megnöveli a vizsgálat idejét is. De egy göb térbeli alakzat, a pontos méretmegadáshoz a három síkban mért átmérő megadása elengedhetetlen. Ráadásul pl. a pajzsmirigy vérbőségének megfelelően az alakja változhat. A göbök ellenőrzésének is ez az alapja. 14x10x18 mm-s göb ugyanakkora, mint 14x12x15 mm, miközben egy-egy átmérőben 20% eltérés is van. Számoljunk utána: egyetlen átmérő 20%-s növekedéséből térfogatra extrapolálva már több mint 70%-s, kirívó növekedésre következtethetünk, miközben az előbbi példában ugyanolyan térfogatú elváltozásról volt szó.

Nem térünk ki a szubszternális terjedésre

Három lehetőség van egy jelentősen megnagyobbodott pajzsmirigy esetében.
1. Extendált nyaktartás mellett sem látjuk a lebeny alsó pólusát. Következmény: műtét és előtte kötelezően CT-vizsgálat, mert nem tudjuk megmondani, hogy a pajzsmirigy milyen mélyen terjed a mellkasba.
2. Extendált nyaktartás mellett látjuk, de normál nyaktartás mellett nem látjuk a lebeny alsó pólusát. Következmény: műtét, de nincs szükség előtte CT-re, mert a sebész nyaki metszésből is el fogja tudni távolítani a pajzsmirigyet.
3. Normál nyaktartás mellett is látható a nyak alsó pólusa. Következmény: nincs szubszternális terjedés, s egyéb adatok alapján lehet a műtét indokoltságáról dönteni.